„Kegyelettel emlékezünk…”, "Tartózkodjunk a kegyeletsértő megnyilvánulásoktól!”, „Emlékét kegyelettel őrizzük.” és sorolhatnám a hasonló fordulatokat. De mit is jelent ez pontosan?

A kegyelet érzése az elhunyt személyiségjegyeinek, tetteinek, az egyéni és társadalmi tudatban tovább élő hatását, emlékének tiszta megőrzését jelenti. Kiemelt társadalmi fontosságát mutatja az is, hogy a magyar jogrendszer komplex védelmet biztosít ezzel kapcsolatban. 

Kegyelet, kegyeleti jog
Az elhunyt emlékének megőrzését személyéhez fűződő jogainak védelme szolgálja. Ide tartozik például a jó hírnévhez való jog, az elhunyt nevének védelme, a képmás és a hangfelvétel védelme, valamint a személyes adatok és személyes titkok védelméhez való jog is. Mindenkinek tiszteletben kell tartani halála után az elhunyt magánéletét, becsületét, emberi méltóságát. Halála után senkinek nem lehet nevét eltorzítva említeni, tilos becsület csorbítására alkalmas állításokat híresztelni róla, de kevés kivételtől eltekintve jogsértést jelent a halott nevének mellőzése akár síremléken is. Életében kinyilvánított akarata ellenére személyes adatok, titkok senkiről sem hozhatók nyilvánosságra. 

A kegyeleti jognak van egy másik oldal is: ez a halálhoz, végtisztesség megadásához, a halott földi maradványainak tiszteletben tartásához kötődik. A temetés méltatlan körülmények között történő lebonyolítása sérti a halott emlékét és a hozzátartozók kegyeleti jogait sértik. Jogunk van ahhoz, hogy a temetés helyszíne rendezett, a sírhely a gyászolók részéről könnyen megközelíthető legyen és a szállítás is méltó körülmények között történjen (nem narancssárga szállítóautón például, ahogy erre már volt példa peres eljárásban). A sírt mindaddig, míg meg nem szűnik, nem lehet az ott elhelyezett, a benne eltemetett halottat jelölő síremléktől megfosztani.

Kegyeleti jog megsértése
A polgári jog a kegyeleti jog megsértését a „meghalt személy emlékének megsértéseként” határozza meg. Kegyeletsértést követ el az is, aki a halottat vagy emlékét rágalmazással vagy becsületsértéssel meggyalázza, síremlékét megrongálja, a sírjára helyezett virágokat széttépi és szemétbe dobja.

Kit illet meg a kegyeleti jog?
A kegyeleti jog csak élő személyt illethet meg, mégpedig: tágabb értelemben mindenkit, akiben él az elhunyt emléke, szűkebb értelemben pedig az elhunyt hozzátartozói, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített, valamint meglepő módon az ügyész, ha a meghalt személy jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik. Ha úgy érezzük, hogy kegyeleti jogaink sérültek, bírósághoz fordulhatunk, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést, követelhetjük a sérelmes helyzet megszüntetését, elégtételt, vagy akár kártérítést is.